I. BEVEZETÉS AZ IDEGSEBÉSZETBE

• I.A. Az idegsebészet tárgyköre
• I.B. Az idegsebészet határterületei
• I.B.1. Belgyógyászat
• I.B.2. Szemészet (neuro-ophtalmologia)
• I.B.3. Fül-orr-gégészet
• I.B.4. Orthopaedia
• I.B.5. Traumatológia
• I.B.6. Társszakmák
• I.C. Sebészeti neurológia fôbb területei
• I.C.1. Neurotraumatologia
• I.C.2. Neuroonkologia
• I.C.3. A központi idegrendszer éreredetû bántalmai
• I.C.4. A koponya és gerincûr gyulladásos megbetegedései
• I.C.5. Degeneratív megbetegedések
• I.C.6. Az idegrendszer fejlôdési zavarai: Kóros functiok (fájdalom, epilepsia, nem mozgászavarok) befolyásolási lehetôségei

I.A. Az idegsebészet tárgyköre

Az idegsebészet tárgyköre azokra az idegrendszeri megbetegedésekre terjed ki, amelyek esetében sebészi megoldás, mûtéti kezelés jöhet szóba. Ezért megfelelô elnevezés a sebészi neurológia is.

Az idegsebészeti stúdiumok alapjai:

• Neuroanatómia
• Neurofiziológia
• Neuropathológia
• Kórélettan

Szükséges mindazon mûködészavaroknak az ismerete, amelyek akár a szervezet különbözô megbetegedéseivel együttjáró idegrendszeri zavarokat létrehozzák, akár azoknak az egyéb szervrendszeri kórfolyamatoknak a felismerése, amelyek az idegrendszer elsôdleges betegségeibôl származnak.

Ide sorolhatók pl. az ébrenlét és tudat zavarai, amelyek akár toxicus, akár metabolicus, akár idegrendszeri megbetegedés következményei lehetnek.

Az agyhalál diagnosisa a transplantatio fejlôdésével egyre nagyobb jelentôséget kap, és ennek ismerete, mind etikai, mind igazságügyi orvosi vonatkozásai miatt elengedhetetlen.

I.B. Az idegsebészet határterületei

I.B.1. Belgyógyászat

• Szoros együttmûködés szükséges az idegsebészeti betegségben szenvedôk egyéb kísérô betegségei (hypertonia, diabetes mellitus, tüdôbetegségek, pulmonalis embolia, stb.) miatt;
• A belgyógyászati betegségek és kezelésük idegrendszeri szövôdményei következtében (anticoagulálás-koponyaûri vérzés, hypertonias agyvérzés, cardiológiai betegségekbôl származó agyi embolisatio, stb.);
• Idegsebészeti mûtétek után fellépô belgyógyászati komplikációk (pulmonalis embolia, cardialis mûködészavarok, pneumonia és septicus folyamatok, stb.) miatt;
• Az endokrinológia területén a hypophysis daganatai (hormonalis változásaikkal és azok tüneteivel) miatt. A hypophysis adenomák mûtéti eltávolítása után a betegek hormonkiesések miatt substitutiora szorulhatnak, ennek beállítása endokrin osztályon történik.

I.B.2. Szemészet (neuro-ophtalmologia)

A szemnek a koponyában, orbitában való elhelyezkedése, a koponyaûrrel való összeköttetése, valamint a látópálya és a szemmozgató idegek együttese, rendkívül fontos és szoros együttmûködést igényel a szemészet és az idegsebészet között.

• Papilla oedema koponyaûri nyomásfokozódás, localis compressio (orbita tumor, opticus glioma, meningeoma) vagy localis gyulladás vagy demyelinizációs betegség következtében az egyik legfontosabb tünet lehet.
• Pupilla átmérô: az anisocoria a nervus oculomotorius károsodása következtében, compressiojakor bír jelentôséggel. Differenciális diagnosztikai szempontból fontos a fiziológiás, mûtéti, farmakológiai hatás miatti és egyéb ritka anisocoria.
• Külsô és belsô szemmozgások: fontos a n. oculomotorius, n. abducens és n. trochlearis paresisek elkülönítése, a megtartott fényreactiok mellett és fénymereven elôforduló bénulások kórismézése.
• Többszörös szemmozgató idegkárosodás: fissura orbitalis superior szindroma vagy orbitacsúcs szindroma következtében.
• Fájdalmas ophtalmoplegia, amelynek okaként gyulladásos elváltozás mellett, intraorbitalis, fissura orbitalis superior területi vagy sinus cavernosus elülsô részébôl származó, valamint a parasellaris regioból származó okai lehetnek.
• Látótér: A látótér tájékozódó confrontalis- , valamint eszközös, Goldmann perimeteres vizsgálata nagyon fontos felvilágosítást ad a látópálya különbözô localisatiojú károsodásairól, ezáltal a lehetséges okok elkülönítéséhez fontos információt nyújt.
• Nystagmus, amelynek oka agytörzsi és cerebellaris károsodás lehet, vizsgálata a szemészet és fül-orr-gégészet területére is tartozik.

I.B.3. Fül-orr-gégészet

A neuro-otológia a már említett nystagmus mellett a halláskárosodások jellegét (vezetéses vagy perceptios) képes elkülöníteni.

• A szédülések okainak tisztázása;
• A vestibularis functio és a nystagmus vizsgálata;
• Sérülések esetén létrejövô nervus facialis és nervus vestibulo-cochlearis laesiok diagnosztikája és kezelése.
• Az acusticus tumorok korai felismerésében és ezáltal minél kevesebb szövôdménnyel történô közös gyógyítása.
• Koponyaalapi pl. hypophysis, sziklacsont stb. tumorok kezelésében úgyszintén szoros az együttmûködés a fül-orr-gégész és az idegsebész között.

I.B.4. Orthopaedia

A degenerativ gerincbetegségek (spondylosis, spondylarthrosis, porckorongsérv, mozgásszegmentum instabilitások) az idegsebészet és az orthopaedia határterületén vannak, amelyeknek optimális gyógyítása neuro-orthopaediai mûtétekkel idegsebészeti és orthopaed elvek alkalmazásával történhet.

I.B.5. Traumatológia

A különbözû sérülések, amelyek akár polytraumatisatio, akár csak a koponya és a gerinc sérüléseikor az idegrendszert érik, együttmûködést igényelnek a traumatológus és az idegsebész között. Több beavatkozás szükségessége esetén a fontossági sorrend meghatározásához optimális együttmûködés szükséges.

I.B.6. Társszakmák

Szoros az együttmûködés az alábbi társszakmákkal:

• Psychiátria. Az idegrendszer betegségeiben keletkezô psyches mûködészavarok szakszerû megállapítása, a megfelelô gyógyszeres és psychotherapia;
• Gyermekgyógyászat. A gyakori gyermekkori idegrendszeri daganatok, hydrocephalusok, és idegrendszeri sérülések kezelése közösen történik.
• Szájsebészet.

Közvetlen, mindennapos együttműködés van az alábbi szakmákkal:

• Anaesthesiológia és intenzívtherápia.A mûtéti altatásokon túl, a betegek szakszerû postoperatív kezelése, a respiratios therápia, az életet veszélyeztetô postoperatív szövôdmények kezelése;
• Neurológia.
• Neuroradiológia Kimutatja azokat a neurológiai kórformákat, amelyek esetében idegsebészeti beavatkozás szóba jöhet.

I.C. Sebészeti neurológia fôbb területei

I.C.1. Neurotraumatologia

Az idegrendszer traumás károsodásaival foglalkozik. Koponya és gerinc traumák, koponyatörések, koponyaûri térfoglaló vérzések, gerinctörések, a gerincvelô károsodásai és mindezek idegsebészeti kezelése a tárgya.

I.C.2. Neuroonkologia

Tárgya az agy, gerincvelô, burkaik és a koponya, valamint gerinc daganatos megbetegedései.

I.C.3. A központi idegrendszer éreredetû bántalmai

• subarachnoidalis vérzés, aneurysma és más vascularis malformatiok.
• intracerebralis vérzések
• occlusiv cerebro-vascularis betegségek.

I.C.4. A koponya és gerincûr gyulladásos megbetegedései

• tályogok, infectiok, postoperatív szövôdmények

I.C.5. Degeneratív megbetegedések

A gerinc, csigolyák és a csigolyaközti porckorongok degeneratív megbetegedései, a gerinccsatorna szûkülete és a rheumatoid artritis. A craniocervicalis átmenet megbetegedései (neuro-orthopedia).

I.C.6. Az idegrendszer fejlôdési zavarai: Kóros functiok (fájdalom, epilepsia, nem mozgászavarok) befolyásolási lehetôségei